hirdetés
hirdetés

Járványhelyzet következményei

Itt az ideje, hogy kiegészítsük a cég munkavédelmi szabályzatát!

Várhatóan még szeptemberben dönt az Országgyűlés a Munka Törvénykönyvének módosításáról a koronavírus-járvány miatt. A távmunkára vonatkozó passzusokról gyorsan megegyeztek a munkaadók és munkavállalói szervezetek, kivéve a munkahelyi balesetet. A cégek előtt álló új kihívásokról Kalocsai Ákos munkavédelmi szakértőt kérdezte a Piac&Profit.

A veszélyhelyzet kihirdetésekor a munkáltatók többsége kénytelen volt azonnal hazaküldeni az irodai dolgozókat akkor is, ha korábban a vezetőség hallani sem akart a home office bevezetéséről. A távmunka azonban a legtöbb helyen bevált, ráadásul a munkavállalók közül is sokan megkedvelték, így a cégek többsége a nyár folyamán is lehetővé tette az otthoni munkavégzést. Volt, ahol heti egy-két nap bejárást írtak elő, máshol bevezették az A és B hetet, a munkatársak rotációs rendszerben dolgoztak hol otthon, hol az irodában.

A vállalati beszámolók szerint az ideiglenes munkarend általában augusztus 31-ig szólt, a nyarat pedig a HR-esek kihasználták, hogy kialakítsák az ősztől érvényes új állandó működési modellt. A dolgozók legnagyobb örömére – vállalatmérettől és ágazattól függetlenül – úgy tűnik, bizonyított a távmunka, és továbbra is lesz lehetőség akár heti több napot is otthonról dolgozni. Olyan cégről szinte nem is hallottunk, ahol szeptembertől teljesen visszaáll a korábbi irodai struktúra és semmilyen lenyomata nem marad az elmúlt fél évnek.

"A kialakított gyakorlat miatt sok cégnél újraírják a munkaszerződéseket, új dolgozói támogatásokat vezetnek be, de a távmunka ezen felül is hoz új kihívásokat. Az irodai munkakörnyezet esetében egyszerű volt definiálni a munkahelyet, a munkahelyi balesetet, a munkáltatói felelősséget, de más a helyzet, ha az íróasztal a nappaliba költözik. Ráadásul közel sincs vége a járványhelyzetnek, a termelővállalatok pedig nem tudják hazaküldeni a munkavállalóikat. Ők járványhelyzet idején is kötelesek biztosítani munkavállalóiknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési feltételeket" – hívja fel a figyelmet Kalocsai Ákos, a Hunbuild Bt. ügyvezetője.

Legalább három forgatókönyvet kell mérlegelni a megfelelő munkavédelmi szabályozás kidolgozásakor

– mondja a szakember. Mit jelent ez? Először is gondolni kell a termelőkre, akik folyamatosan a cégnél dolgoznak, azokra, akik otthon maradnak, onnan végzik a feladatukat, és azokra, akik csak ideiglenesen, a járványhelyzetben kényszerülnek home office-ra.

1. „Ideiglenesek” munkavédelmi teendői

"Véleményem szerint a Munka Törvénykönyvében nevesített munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a home office-ra meghatározott 44 munkanap – 53. § (2) bekezdés – után, amennyiben a dolgozó elfogadja a home office folytatását, akkor módosítani kell a munkaköri leírását annak érdekében, hogy a munkavégzés távmunkavégzéssé alakuljon át. Innentől a távmunkára az  1993. évi XCIII. törvény (Munkavédelmi törvény) VII/A. fejezetében, illetve a 2012. évi I. törvény (Munka törvénykönyve) 87. pontjában nevesített szabályokat kell alkalmazni."

Kalocsai szerint a már meglévő munkavédelmi szabályzatot a munkáltatónak ki kell egészítenie: a szabályzásba be kell építenie a home office-ból történő munkavégzés főbb szabályait, a járvány elleni védekezés legfőbb lépéseit a munkaterületre való biztonságos belépés szabályaitól a dolgozók közötti kapcsolattartásra vonatkozó utasításokon át az otthoni munkavégzés ellenőrzésének definiálásáig. Szintén fontos, hogy a home office-t – meghatározott idő után – át kell minősíteni távmunkavégzéssé és erről a szabályzatban is rendelkezni kell.

De mit tegyenek az 50 fő alatti cégek, amelyeknek nem kötelező munkavédelmi szabályzatot készíteni? Az esetükben elegendő a részletes járványhelyzeti szabályozás.

2. „Termelők” munkavédelmi teendői

A termelővállalatok a járványhelyzet idején is kötelesek biztosítani munkavállalóiknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési feltételeit a munkahelyen az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről értelmében. Ez kimondja, hogy a munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. A munkavédelmi szabályozás – vagy ennek hiányában a járványhelyzeti szabályozás – tartalmi követelményei nem térnek el a fentebb leírtaktól, ugyanakkor számukra kockázatértékelést és munkavédelmi oktatást is előírnak a jogszabályok.

"A meglévő időszakos oktatáson felül a dolgozót ki kell oktatni a megváltozott járványügyi helyzetből. Ezt szükség szerint ismételni kell a munkáltató vagy a munkáltató által megbízott munkavédelmi szakember által meghatározott időpontban. A fontosabb jogszabály-módosítások, bejelentések adhatnak erre okot" – mutat rá Kalocsai, és hozzáteszi: "A járványügyi helyzetre tekintettel új kockázatértékelésre vagy a régi kiegészítésére is szükség van. Ebben munkakörönként kell elvégezni a kockázati értékelést, ki kell fejteni, hogy növeli-e a járványhelyzet egy adott munkakör/munkafolyamat kockázatát, ha igen, hogyan, mennyivel, megfelelő-e a cég által bevezetett járványügyi szabályzás és ellenőrizni kell, hogy a szabályzásban megfogalmazottak a valóságban megfelelően működnek-e."

3. „Maradók” munkavédelmi teendői

Egyes munkáltatók továbbra a COVID-19 alatt kialakult távmunkát ösztönzik. Ebben az esetben a munkáltató a Munkavédelmi törvény 87. pontjával összhangban munkavédelmi szabályzatban köteles szabályozni a távmunkavégzést. Amennyiben a munkáltató nem kötelezett munkavédelmi szabályzat készítésére, ezt megteheti például munkaköri leírás módosításával is, de készíthet kizárólag a távmunkára vonatkozó céges szabályozást is. A munkavédelmi szabályzat járványügyi részét távmunka esetén külön nem kell szabályozni, hiszen a munkavállaló otthonában tartózkodik, melyre az országos tisztifőorvos, illetve a kormány által kiadott szabályok az irányadóak.

Kockázatértékelésre azonban ebben az esetben is szükség van. A távmunkában dolgozók esetén ki kell térni a képernyős munkahely megfelelőségére, a munkaeszközök megfelelőségére, a munkaeszközök és egyéb feltételek (pl.: érintésvédelem) biztosítására, a munkakörnyezet – világítás, zaj, hőmérséklet – megfelelőségére, a pszichoszociális tényezőkre és a munkaidőre. És azt se felejtsük el, az otthoni munkavégzésnél is biztosítani kell az óránkénti 10 perces pihenőidőt normál munkamenet, illetve online meetingek esetén is.

"A munkáltató köteles a távmunkavégzés keretében dolgozó munkatársával megállapodni arról is, hogy mi a munkavégzés pontos helye a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyén belül. Ezzel elkerülhetők olyan későbbi vitás kérdések, hogy mi számít például munkahelyi balesetnek" – teszi hozzá a szakértő.

(forrás: Piac&Profit)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Az Üzlet és Pszichológia és a HRPWR.HU ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 4.0 online szakmai konferencia szeptember 24-én.

Idén a Nagy Kreatív Hét teljesen biztonságosan, online stream formájában érkezik, ráadásul stúdióminőségben! Érdekel? Akkor ne hagyd ki! Jelentkezz!

2 x 1,5 órás tréningünket HR-szakembereknek, vezetőknek ajánljuk, akiknek feladata, hogy önmagukat is eddzék a változásokra, és tovább is tudják adni ezt a tudást. Oktató: Cser Alexandra, trainer partner. Időpont: október 2. péntek délután

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - A digitális az új normális? Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

hirdetés