hirdetés
hirdetés

A távmunka újabb árnyalatai

Hatással lehet a kreativitásra az otthoni munkavégzés

A hónapok óta tartó távmunkáról egyre több tapasztalat halmozódik fel az ilyen munkavégzésre technikailag képes munkahelyeken, így arról is egyre többet tudunk, hogy mik az előnyei és a hátrányai, és hogy a munkahelyek milyen módon próbálnak alkalmazkodni a vele járó kihívásokhoz – írja a G7.

Financial Times a témát nagyon részletesen körbejáró cikke alapvetően arra a felvetésre keresi a választ, hogy a távmunka mennyire lehetetleníti el a kreatív folyamatokat a munkahelyeken. A lapnak nyilatkozó cégek és szakértők nem értenek egyet abban, hogy ez a legjelentősebb potenciális probléma a home office-szal, viszont a tapasztalatok alapján úgy látszik, hogy a kényszerű távmunka hosszabb távon is hatással lehet az irodai munkaszervezésre.

Nicholas Bloom, a Stanford University közgazdász professzora a lapnak azt mondta, hogy amikor vezérigazgatók keresték meg a távmunka és a termelékenység kapcsolatát vizsgáló kutatásairól érdeklődve, a legtöbben a munkahelyi kreativitással kapcsolatos kételyeiket hozták fel. Bloom szerint a cégvezetőket hosszú távon leginkább az új ötletek, az új piaci szegmensek és az új üzleti modellek érdeklik.

Az alkalmazottak elégedettségének mérésével foglalkozó Leesman 145 ezer munkavállalót megkérdező felmérésében a megkérdezettek 28 százaléka mondta azt, hogy képtelen kreatív feladatokban együttműködni a munkatársaival az otthonából.

Ezt részben az magyarázhatja, hogy a távmunkában hiányoznak az olyan spontán munkahelyi interakciók, amikből a kreatív ötletek megszületnek, ugyanakkor a technológia is korlátozhatja a kreativitást. Abigail Sellen, a Microsoft Research Cambridge UK helyettes kutatási igazgatója szerint a távmunkát lehetővé tevő eszközök lekötik a felhasználók figyelmét, így a távmunka során túl sok energia megy el arra, hogy magára az interakcióra figyeljenek a résztvevők. Ez pedig lefoglalja a kreatív ötletekhez szükséges kognitív energia egy részét.

A Dropbox HR-vezetője szerint ugyanakkor a távmunkával járó előnyöket is érzékelik a cégnél, a kreativitásnak ugyanis nemcsak a közös munka az előfeltétele, hanem a zavartalan, elmélyült munka is, ami otthon könnyebben létrejöhet, mint a zsúfolt irodai környezetben.

Az elmúlt években egyre erősebb volt az a trend, hogy az irodákban olyan helyiségeket alakítottak ki, amik a spontán ötletelést és a közös munkát voltak hivatottak elősegíteni. A lapnak nyilatkozó szakértők ugyanakkor megjegyezték, hogy nincs meggyőző empirikus bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ezek a spontán ötletelések ténylegesen hozzájárulnának a munkahelyi hatékonysághoz. Az interakciók valójában inkább csak azzal tudják növelni a munkavállalók hatékonyságát, hogy segítik az információáramlást a szervezeten belül, tehát a munkavállalók olyasmit tanulnak meg egymástól, amit előtte nem tudtak.

Bármi is legyen a munkahelyi interakciók valódi funkciója, az biztos, hogy a cégek új eszközökkel kísérleteznek, hogy elősegítsék az információáramlást.

A cikk beszámolt egy 72 órás virtuális megbeszélésről, amit az Ericssonnál tartottak 17 ezer munkavállaló részvételével. A megbeszélés alatt 28 ezer hozzászólás érkezett, amiket a moderátorok valós időben elemeztek, és a témák beazonosításával tettek javaslatokat a megbeszélés újabb napirendi pontjaira. A megbeszélésen mindenki részt vehetett, így akár különböző kontinensen dolgozó munkavállalók is meg tudták vitatni az ötleteiket.

Az Axa munkatársa arról számolt be, hogy az ötletelések online formája több felkészülést igényel, viszont a résztvevők online sokkal rendezettebben vitatkoznak, például nem vágnak egymást szavába. Ennek a feltétele viszont az, hogy előre felkészüljenek az ötleteikkel, amikhez előzetesen olvasnivalót küldtek nekik a cégnél. Az online ötleteléshez olyan eszközöket is használtak, mint például a Miro nevű digitális tábla, és a Klaxoon nevű alkalmazás, amivel szavazni lehet.

Egy angol mérnökcégnél arról számoltak be, hogy az is elősegíti a részvételt az ötleteléseken, hogy nemcsak szóban, hanem chaten is hozzá lehet szólni a beszélgetésekhez. Bár a cikk azt is megjegyzi, hogy a moderátoroknak is nagy szerepük van abban, hogy a kevésbé extrovertált munkavállalókat is megszólaltassák.

A Microsoft kutatója a lapnak olyan új eszközökről is beszámolt, amik kiterjesztett valóság technológiát használva próbálják a személyes találkozókhoz közelíteni az online megbeszéléseken tapasztalható élményt. Itt olyan megoldások is felmerülnek, amik lehetővé teszik, hogy a résztvevők anonimak maradjanak. Ennek az lehet az előnye, hogy az ötleteket ténylegesen aszerint ítélhetik meg, hogy mennyire jók, és nem aszerint, hogy ki jön elő velük. Mások ugyanakkor kételkednek abban, hogy a technológia ilyen szinten tudná pótolni a spontán fizikai interakciót.

A cikk alapján annyi mindenesetre kirajzolódik a járvány utáni munkaszervezéssel kapcsolatos tervekről, hogy nem fogunk visszatérni a járvány előtt állapothoz. Sok cégnél hibrid modellben gondolkodnak, ahol az iroda kifejezetten a közös munka helyszíne lesz, míg az elmélyültebb munkát és problémamegoldást igénylő feladatokat otthonról végzik majd.

Alf Rehn, a Dél-dániai Egyetem menedzsment professzora szerint a jelenlegi helyzetben hajlamosak vagyunk túl sokat panaszkodni az otthoni munkavégzésre, miközben évekig az irodára panaszkodtunk.

Évtizedekig dolgoztam nagy cégeknek, és meg sem tudom számolni, hány végeláthatatlan meetingen vettem részt. Minden munkában van lehetőség a kreativitásra és innovációra, de azért ne próbáljuk magunkat hiú reményekbe ringatni. A modern vállalatok rutinfeladatokra épülnek, amikhez nem sok kreativitásra van szükség – mondta.

André Spicer, a City Business School professzora szerint a kreativitás túlhangsúlyozása valójában a fehér galléros munkavállalók pacifikálásnak egy módja, amire azért van szükség, „mert a cégeknek úgy kell tenniük, mintha az unalmas munkák izgalmasak lennének”. A munkaszervezés megváltozásáról könyvet író Nikil Saval szerint a menedzserek kreativitásra való hivatkozása valójában egy ürügy arra, hogy az irodai munka mellett érveljenek, ahol jobban tudják ellenőrizni a munkavállalókat.

Alf Rehn a kreatitivitásról szóló vitához még annyit tett hozzá, hogy a kreativitás szerinte az egyéni és a közös munka egyensúlyából jön létre. Rehn szerint viszont önmagában az iroda nem oldja meg azt a problémát, hogy a távmunkában gondok vannak a kreativitással, mert olyan tényezőket is figyelembe kell venni, mint a járvány okozta stressz vagy a megnövekedett munkamennyiség. Azt a tanulságot ugyanakkor mindenképpen levonhatjuk a járvány kitörése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján, hogy a kreativitás kemény munkát igényel.

Stubnya Bence
a szerző cikkei

(forrás: G7)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Épülj, hogy építhess! – Alkalmazottpszichológia-tudás a hétköznapokra HR-eseknek, cégvezetőknek, coachoknak! Féléves képzés péntekenként: 10 oktatási nap + 9 konzultációs alkalom! 2021. februártól júliusig!

Ugyan az oltások megérkezésével már valamennyire látszik az alagút vége, ez nem jelenti azt, hogy 2021 még ne a változásokról, a rezilienciáról vagy a rugalmasságról szólna. Mely tulajdonságok mellesleg vírus nélkül is csak előrevisznek. Mit tudnak ehhez hozzátenni a HR szolgáltatók?

A nyitás közeledtével egyre többen már az irodai visszatérést tervezik. Tarts március 25-én velünk, járjuk együtt körbe a különböző hibrid megoldásokat: mit tanultunk, mit engedünk el, mit tartunk meg – minden ami a munkavégzés környezetére vonatkozik.

hirdetés