hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hasznos gyűjtemény

Ezek a munkajogi szabályok vonatkoznak a home office-ra

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány miatt és a megelőzés érdekében a munkáltatók megoldásokat keresnek. A 2020. március 19. napjától hatályos 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet új szabályait, továbbá a home office munkavégzés részleteit, gyakorlati kérdéseit, és a fizetés nélküli szabadság TB jogviszonyra gyakorolt hatásait vizsgáljuk dr. Brózmann Attila, az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjének segítségével. 

Elrendelheti-e a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot?
 
A fizetés nélküli szabadságot nem lehet egyoldalúan elrendelni, arra vagy a munkavállaló kérelmére, vagy a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján kerülhet sor.
 
A fizetés nélküli szabadság hatással van-e a biztosított személy társadalombiztosítási jogállására?
 
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 8. §-a alapján a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítás, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.

Továbbá a Tbj. 8. §-a szerint szünetel a biztosítás a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés  történt.

„A biztosítás szünetelésének azért van különös jelentősége, mert időtartama alatt nem vehetőek igénybe a társadalombiztosítási ellátások.” – mondja dr. Brózmann Attila ügyvéd.

Amennyiben tehát a biztosított a Tbj-ben kivételként felsorolt esetek miatt veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot, akkor, de csak akkor a biztosítása nem szünetel, tehát változatlanul jogosult a társadalombiztosítási ellátásokra. Amennyiben azonban a biztosított nem a Tbj-ben kivételként felsorolt esetek miatt veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot, akkor a biztosítása szünetel, tehát nem jogosult a társadalombiztosítási ellátások igénybe vételére.
 
De azért passzív jogon megillet, ugye?
 
Gyakran hallani azt, hogy a biztosított a biztosítás szünetelésének kezdő napjától egy bizonyos ideig (30 vagy 45 napig) még jogosult a társadalombiztosítás ellátásaira. Sajnos azonban ez nem így van.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 29. § (9) bekezdése rendelkezik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a Tbj.-ben meghatározott belföldi személyek részére a biztosítási jogviszonynak, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételeknek a megszűnését követően még egy meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság. Így, ha az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további 45 napig marad fenn. Ez a szabály azonban az Ebtv. 29. § (10) bekezdése alapján a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazható.

Tehát amennyiben a biztosított olyan okból vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot, amelyet a Tbj. 8. §-a nem határoz meg kivételként (pl. GYED vagy GYES folyósítása, stb.), akkor a biztosítottnak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultsága a fizetés nélküli szabadság kezdő napjától megszűnik.
  
Milyen könnyítések hatályosak 2020. március 19. napjától a home office munkavégzés és a távmunkavégzés vonatkozásában? 
 
A most megjelent kormányrendelet szerint a Munka Törvénykönyvét a veszélyhelyzet időtartama alatt és annak megszüntetését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti. Ez az otthoni munkavégzés tekintetében azt jelenti, hogy ezen időtartamra nem érvényesül az otthoni munkavégzés időtartamának azon törvényi korlátja, miszerint az ilyen foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. A távmunkavégzés pedig egyoldalúan elrendelhetővé vált a munkáltató részéről, eddig az ilyen munkavégzésben a munkaszerződésben kellett megállapodni.
 
További könnyítés, hogy a veszélyhelyzet és az azt követő harminc napig a munkaidő beosztás a napi munkaidő kezdetét megelőzően kilencvenhat órán belül is módosítható a munkáltató részéről, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel.
 
Végül a kormányrendelet arra vonatkozó szabályt is tartalmaz, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében az általa szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti. 
 
A kormányrendelet szerint a további részletszabályokat további rendeletek fogják meghatározni.
 
Mi a helyzet a home office speciális eseteivel? Például egy munkahelyi baleset otthon?
 
Az otthoni munkavégzésnek szigorú feltételei vannak, így az otthoni munkahelynek is meg kell felelnie az egészséges és biztonságos munkavégzési körülményeknek. A munkáltatónak bizonyítania kell tudnia, hogy az egészséges és biztonságos otthoni munkakörülményeket ellenőrizte, a munkavállalót munkavédelmi oktatásban részesítette, stb., ugyanis az itt bekövetkező balesetek is munkahelyi balesetnek minősülnek.
 
A jelen helyzetben véleményünk szerint az otthoni munkavégzési hely megfelelőssége vizsgálatára vonatkozó kötelezettségének a munkáltató helyszíni ellenőrzés nélkül úgy is eleget tehet, ha a munkavállaló pld. fényképekkel dokumentálja felé az otthoni munkavégzési hely alkalmasságát, illetve egy felelősségvállalási nyilatkozat is aláír, hogy a közölt adatok, fényképek megfelelnek a valóságnak.
 
Az otthoni munkahely kialakítására is vannak előírások?
 
A Home Office munkahelyet is magában foglaló helyiséget, helyiségrészt a munkavállaló biztosítja, az ilyen munkahely csak huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségben alakítható ki. Nem hozható létre Home Office munkahely pl. pincében, garázsban, amennyiben ott a huzamos tartózkodáshoz szükséges komfortfeltételek nem biztosíthatóak.

Az otthoni munkavégzésre olyan huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben kerülhet sor, amelynek minimális méretei legalább a következők:

- belmagassága minimálisan 2,5 m;
- alapterülete minimálisan 6,0 m2;
- légtérfogata minimálisan 15 m3.

Az itt lévő képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállaló számára.

A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. A szék magassága legyen könnyen állítható. A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető.  Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt, illetve kartámaszt kell biztosítani.

A munkahelyet úgy kell méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához. Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit. A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn.

Az otthoni munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfort-érzést okozzon. A használó legyen védve a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől. A páratartalmat megfelelő szinten kell biztosítani és tartani. Hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet: 20-22 C° szellemi munka esetén. Az ivóvízhez korlátlan hozzáféréssel kell rendelkezni. A munkahely megközelítéséhez 80 cm széles hely szükséges a biztonságos közlekedés érdekében.

A munkáltatónak ellenőrizni kell a feltételek teljesülését, és később bizonyítania is kell tudnia, hogy ezen kötelezettségének eleget tett.

dr.Brózmann Attila, ügyvéd
a szerző cikkei

(forrás: act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás )
hirdetés

Címkék

IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Elhalasztva! A rendezvény új időpontban kerül megrendezésre! Mit tehet az ember a környezetért a saját munkahelyén - és hogyan tegye mindezt a vállalati kultúra részévé? Gyakorlati tippek, információk a témában.

Elhalasztva! A rendezvény új időpontban kerül megrendezésre! Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop április 2-án, limitált létszámmal.

Elhalasztva! A rendezvény új időpontban kerül megrendezésre! Digitális automatizáció a marketingben: Mire való a chatbot és mikor érdemes használni? Milyen lehetőségek vannak vele a márkaépítésben? Mi a szerepe az ügyfélkapcsolatban? Mi a jó chatbot stratégia?

Elhalasztva! A rendezvény új időpontban kerül megrendezésre!

hirdetés