hirdetés
hirdetés

Hiányzik az összeköttetés

Érdemes lenne a cégeknek jobban együttműködni az egyetemekkel

Mindössze a cégek egyötöde működik együtt valamilyen felsőoktatási intézménnyel, pedig a tapasztalatok alapján mindkét fél rengeteget profitálhat a kapcsolatból – derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közelmúltban végzett kutatásából. A cégvezetők, HR vezetők és egyetemi képviselők körében készült felmérés szerint mindkét fél igényelné az együttműködést, de sokan nincsenek tisztában a lehetőségeikkel. A megkérdezettek több mint fele szerint szükség lenne egy közvetítő szervezetre, és erre a Kamarát tartanák a legalkalmasabbnak.  

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kutatást készített, hogy megvizsgálja a gazdasági vállalkozások és felsőoktatási intézmények kapcsolatát, valamint felmérje a gazdasági társaságok működési jellemzőit és kihívásait. A kutatás cégvezetőkkel és egyetemi vezetőkkel készített mélyinterjúkat, valamint telefonos megkereséseket tartalmazott, amelyben közel 400 fő vett részt a KKV szektor képviseletében. A megkérdezettek között azonos arányban voltak jelen a különböző  ágazat képviselői, hogy arányosan láthatóak legyenek az igények, elvárások és hogy melyik ágazatban milyen az együttműködés. A kamarán belül a Gazdasági Szolgáltatások Tagozat mentorálta a kutatást.

Nem csak a kötelező gyakorlat létezik 

A felsőoktatási intézmények úgy fogalmaztak, hogy az oktatás és a gazdaság közötti együttműködés a felsőoktatás sarokköve mind a szakemberképzésben, mind pedig a kutatás-fejlesztés területén. Az intézmények változatos módon működnek együtt a cégekkel, akár duális képzések vagy projekt-laborok formájában. Az üzleti szférában azonban még keveseknek van kapcsolata felsőoktatási intézményekkel: a megkérdezett vállalkozások mindössze egyötöde számolt be erről. Míg a nagyobb vállalatok több formában is együttműködnek duális vagy gyakornoki képzés kereteiben, addig a kisebb cégek jellemzően a kapcsolat hiányáról számoltak be, és nagyrészt csak a kötelező gyakorlat formáját ismerik. Ennek több, részben az intézmények oldaláról, részben pedig a saját oldalukról felmerülő okát látják: az oktatási intézmények egyrészt nem keresik őket, nem találják a közös pontokat, másrészt hiányosak az információik a lehetőségekkel kapcsolatban.

Ennek ellenére mind a felsőoktatási intézmények, mind a cégek „win-win”, azaz nyer-nyer  tapasztalatokról számoltak be, amikor értékelték együttműködésüket. A cégek döntő többsége elégedett volt: 80 százalékuk ötös skálán 4-re és 5-re értékelte folyamatban lévő kooperációik sikerességét. Amellett, hogy mindkét fél profitál a kapcsolatból, egy-egy program biztosítja a munkaerő-utánpótlást és társadalmi értéket teremt. Ugyanakkor mindkét fél kihangsúlyozta, hogy vannak bizonyos fejlesztendő területek. Az egyetemek szerint a cégek túl hamar állást ajánlanak az alapszakos hallgatóknak, így sokan a mesterszakig már el sem jutnak. Ez mind a hallgatói, mind az össztársadalmi érdekeket sérti. Továbbá a kötelező gyakorlat során a gyakorlatban eltöltött órák száma sokkal magasabb, mint ahogyan azt az intézmény ideálisnak tartaná, mert a munkáltatók túl nagy terhet rónak a hallgatókra.

A jó tapasztalatok mellett az üzleti szféra  részéről is felmerültek problémák

A duális képzésnél a cég korán elkötelezi magát egy hallgató mellett, miközben nincs biztosítéka rá, hogy később nála helyezkedik el az adott munkavállaló. Sokan hiányolják a diákok belső motivációját, miközben a munkáltatóra nagy terhet ró a foglalkoztatásuk.

„Az interjúkból kiderült számunkra, hogy a felsőoktatási intézmények nyitottak lennének bárminemű segítségre az együttműködés megteremtéséhez, mert az ipari kapcsolatok kiépítése nagyon hosszú folyamat és sok nehézséggel jár, amelyre szakmai, emberi erőforrást kell allokálniuk” – összegezte az eredményeket Szányi Gabriella, a BKIK PR és marketing igazgatója.

„Az üzleti szféra is hasznosnak tartotta egy koordináló szervezet bevonását az együttműködéshez. Legfőképp, mert a cégvezetők többségének magától eszébe sem jutna kezdeményezni, sőt azt sem tudják, hogy egyáltalán megtehetik-e” – tette hozzá.

A nagy elemszámú kutatás során a megkérdezett cégek több mint fele (57%) úgy nyilatkozott, hogy egyértelműen szükség van egy közvetítő/koordináló szervezetre a felsőoktatás és a cégek között. A válaszadók 55 százaléka szerint a BKIK betölthetné ezt a funkciót, és a kezdeményező szerepet pont olyan súllyal várnák a Kamarától, mint akár a kormánytól vagy a cégektől.

(forrás: Piac és Profit)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Tarts velünk szeptember 10-én online, a „Kreatív álláshirdetés” workshopon! Előadó: Földi Miklós Dániel, reklám- és neuropszichológus Minden résztvevőnek exkluzív ajándék: ingyen hirdetési lehetőség, ingyen szövegezés

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2020. szeptember 4.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

hirdetés