hirdetés
hirdetés
hirdetés

Feltöltődés

Egyre népszerűbbek a hosszabb szabadságok

Az elmúlt időszakban megfigyelhető, hogy a munkavállalók egyre több szabadságot tudnak és akarnak kivenni. A kivett napok száma az elmúlt évekhez képest lényegesen nőtt – írja a napi.hu. Ez azt jelenti, hogy korábbi, átlagosan hét-nyolc nap helyett nem ritkán tíz-tizennégy munkanapot – azaz két, vagy akár két és fél hét szabadságot – vesznek ki a dolgozók egyhuzamban.

A kivett szabadnapok száma az elmúlt évekhez képest lényegesen nőtt. Szakértők szerint ezt a trendet a vállalatoknak is érdekében állhat támogatni. 

Greguss Csaba, HR-szakértő szerint főként nyáron, év végén a két ünnep között, illetve a hosszú hétvégék környékén vesszük ki a legtöbb szabadságot. A szakember kiemelte: egyre gyakoribb az, hogy hosszabb időszakokra megyünk el pihenni. Jellemzően azért, mert egy hét alatt még nem tudjuk kipihenni a fáradalmakat, általában a második héttől tudunk úgy kikapcsolni, hogy az egy valódi regenerációt jelentsen a részünkre.

Nem maradhat bent szabadság

„A vállalatoknak is érdeke, hogy a munkavállaló felhasználja szabadságkeretét. Az ugyanis jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot." – mondta Pentz Edina, az RSM Hungary Zrt. bérszámfejtési üzletágának vezetője. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy klasszikusan a szabadságot az adott évben ki kell vennie a munkavállalónak, hiszen szüksége van arra, hogy pihenjen, feltöltődjön. Egy munkaügyi ellenőrzésen is komoly kérdés, hogy a munkavállalók kivették-e a szabadságukat. Tehát most már az a tapasztalat, hogy minden munkavállaló igyekszik kiadni ezeket a napokat, és nem pedig bent tartani, vagy valamilyen más megoldással, úgymond kikerülni ezt a lehetőséget.

Baj lehet, ha a munkáltató nem partner

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a szabadságkeretből a munkavállaló mindössze hét munkanapról rendelkezhet szabadon, a többiről a munkáltató dönti el, mikor adja ki azt. Fontos továbbá, hogy a szabadságigényt legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie a dolgozónak.

„A gyakorlat általában az, hogy a munkavállaló és a munkáltató könnyen megegyezik a szabadnapokról.” – mondta Greguss Csaba. Azonban egyes vállalatoknál lehetnek olyan gazdasági érdekek, olyan iparágakra jellemző csúcsidőszakok, amikor a munkavállalót nem engedik el pihenni. A szakértő szerint ez pedig a beosztott lojalitását is befolyásolhatja.

Itt a munkavállalói bizalom meginoghat, illetve adott esetben egy jövőbeni felmondáshoz is vezethet. A munkavállalók szeretnek szabadon dönteni arról, hogy mikor veszik ki a szabadságukat. „Ezzel kapcsolatban talán a legjobb tipp, hogy már az év elején megtervezzük a saját szabadságunkat, és lehetőség szerint minél hamarabb hagyassuk jóvá a munkáltatóval.” – mondta a HR szakértő.

A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a következő évre csupán az életkor szerint járó pótszabadság vihető át, ráadásul az sem automatikusan. Erről a feleknek külön meg kell állapodniuk. Ugyanakkor Pentz Edina szerint vannak speciális esetek: például az, ha a munkaviszony október 1-én vagy azt követően kezdődik. 

(forrás: Napi.hu)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tervezzük meg együtt a munkavállalód élményét! Időpont: szeptember 28.

Célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Díjátadó: október 9., 19.00

Coaching eszközök a gyakorlatban hr-eseknek, coaching szemléletű vezetőknek és coachoknak október 11-én.

Gyakorlati útmutató lépésről lépésre október 16-án.

Részletes program hamarosan! 2018. november 15.

hirdetés