hirdetés
hirdetés

COVID-munkaerőpiac

Egyre keresettebb a külföldi kölcsönzött munkaerő

Nyár végétől újra fellendült a külföldi kölcsönzött munkaerő iránti igény a Work Force Kft. ügyfelei között. A járványhelyzet megkövetelte biztonsági intézkedések terheit a közvetítő és az alkalmazói oldal megosztja, így az ellátási láncok fenntartása úgy tud megvalósulni, hogy nem növeli a vírus terjedésének kockázatát.

A magyar gyáripar – különösen az exportra termelők – a járvány hatásainak különösen ki van téve. A pandémia tavaszi első hullámában felemásan reagáltak a cégek, részben leépítéssel, részint kényszerszabadságolással, vagy éppen passzív várakozásra, rövidebb műszakokra berendezkedve. A termékeik iránti kereslet alakulása és a felhasznált alapanyagok beérkezésének folytonossága eleve meghatározta, hogy hány emberre van igény a gyárakban. Emellett azonban további két fontos tényező határozta meg, hogy miként reagáltak. Egyfelől az, hogy milyen időbeni lefutást jósoltak a vírushelyzetnek: ugyanis aki nyárra már a helyzet rendeződésére számított, az nem kezdett bele a leépítésekbe, hogy aztán pár hét után újra toborozni kényszerüljön. Másfelől az is számított, hogy korábban milyen energiákat kellett megmozgatni a megfelelő létszám eléréséhez: azok a gyártók, akik 2019-ben megszenvedték a konjunktúra idején a munkaerőhiányt, azok nehezebben mondtak le a drágán és lassan megszerzett munkatársaikról. Sokkal könnyebb helyzetben vannak azok a cégek, amelyek a saját állomány mellett kölcsönzött munkaerőt is foglalkoztatnak, hiszen ez nagyobb rugalmasságot biztosít a létszám és a munkaerőköltségek hatékony alakítására.

Ki vállalja a több műszakot?

Elsősorban betanított fizikai munkaerőt, jellemzően gyártósori munkásokat, berendezés-operátorokat, raktárosokat és minőségellenőröket közvetít ezres nagyságrendben megrendelőinek a Work Force Hungary Kft. „Magyarországon a munkavállalói rétegből egyre kevesebben vállalnak több műszakos munkarendben elhelyezkedést, ezért a munkaerő forrása az elmúlt években a környező országok lettek, közülük is jellemzően Ukrajna, Szerbia, Szlovákia, ahol ez a munkarend nem szokatlan foglalkoztatási forma” – magyarázza Csákvári Róbert, a Work Force Hungary Kft. ügyvezetője.

„Komárom-Esztergom megyében, Győr-Moson-Sopron megyében és Fejér megyében mára olyan sok az autóipari beszállító cég és más termelővállalat, hogy ahhoz már kevés a munkaképes korú állomány” – mondja Tőzsér Judit, a Daimler cégcsoportnak beszállító Kayser Automotive személyügyi vezetője. A konjunktúra idején fellépő 10–20 százalékos munkaerőigény-növekményt hirtelen már nem lehet a régióból kielégíteni, ezért a Kayser már tavaly is foglalkoztatott Ukrajnából származó dolgozókat a Work Force segítségével. A társaság tavasszal ugyan elbocsátani volt kénytelen, de nyár végére olyan mértékben állt helyre a kereslet, hogy egyik hónapról a másikra 100 fő beléptetését kellett megoldani. A Work Force egyéb megrendelőinél is átlagosan 20–30%-os csökkentés zajlott le tavasszal. A kocka nyár végén fordult.

Tankönyvek vs. valóság

Noha a fluktuáció és az ingadozó létszám-viszonyok a HR-tankönyvek szerint nem szokott jó hatással lenni a motivációra és a munkahelyi hangulatra, a munkaerőkölcsönzés területén más a helyzet. A kölcsönzött állomány felé sem a foglalkoztatók, sem pedig a közvetítők nem árulnak zsákbamacskát: a szerepük a folyamatban a rugalmasság biztosítása. „Cégünknél nagy hangsúlyt fektetünk az őszinte és nyitott kommunikációra. Ebben az esetben is így jártunk el, már 2019 őszén úgy kötöttünk szerződést az érintett munkavállalókkal, hogy az addig előre látható adatok alapján decemberig tartó foglalkoztatást ígértünk nekik, és folyamatosan, naprakész információkkal rendelkeztek annak tekintetében, hogy mire számíthatnak a munkaadói oldalról” – mondja Tőzsér Judit. „Akit később visszavettünk, örömmel tért vissza, akár előtte hazament a hazájába, akár máshol helyezkedett el Magyarországon átmenetileg.”

Csákvári Róbert szerint többi ügyfelüknél sem jellemző, hogy a munkamorálra visszahatna a kölcsönzöttek létszámának időről időre történő változása. A cégek saját állománya tudatában van annak, hogy az ő foglalkoztatásuk biztonságát erősíti a kölcsönzött munkatársak léte: ha nem lennének, mikor szükség van rájuk, akkor azt az ellátási lánc sínylené meg, ha pedig rájuk is azonos foglalkoztatási feltételek vonatkoznának, akkor magyar és külföldi közösen kellene viselje az iparágra jellemző változékonyság hatásait. „Ezek a cégek fel vannak készülve mind betanítás, mind foglalkoztatás szempontjából arra, hogy külföldi munkavállalókkal dolgozzanak együtt.”

Hátország

A munkaerőkölcsönzővel való együttműködés nemcsak a rugalmasságot és az adminisztrációs és toborzási költségek megspórolását jelenti, hanem egy biztos hátországot is teremt. Ha átmenetileg le is kell mondani külföldi munkavállalókról, a kölcsönzőcég jó eséllyel máshol tud nekik munkát kínálni, látókörében tartja őket, ily módon gondoskodva róluk. „Amikor lehetőségünk volt ismét növelni a létszámot, módunkban állt visszavenni azokat, akik teljesítményével és hozzáállásával korábban elégedettek voltunk. Mind a Magyarországon maradt munkavállalók, mind a hazautazottak örömmel jöttek vissza a Kayserbe idén ősszel is munkát vállalni, hiszen jól fizető, megbízható cég vagyunk és azt kapták, amit ígértünk” – meséli Tőzsér Judit.

Természetesen a járvány kapcsán speciális eljárások bevezetésére is szükség volt. A befogadó vállalat választhat, hogy minden beérkező külföldi dolgozót két körben teszteltet, vagy pedig elfogadja a tíz napos karantént előfeltételként. Az ehhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokban ugyanúgy óriási segítséget jelent egy munkaerőkölcsönző, mint általában a munkaügyi kérdésekkel járó egyéb teendőkben. „Bár a külföldi munkaerő forrását hajlamosak a kívülállók kimeríthetetlen kútnak gondolni, a felelősségünk ugyanúgy kiterjed a megbízóink szabályszerű, költséghatékony kiszolgálására, mint a kölcsönzött munkavállalóink egészségére és boldogulására. Hiszen, akár éveken át dolgozik rajtunk keresztül, és nem mindegy, hogy eközben milyen benyomásai keletkeznek, számíthatunk-e rá és munkájára” – magyarázza Csákvári Róbert.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Épülj, hogy építhess! – Alkalmazottpszichológia-tudás a hétköznapokra HR-eseknek, cégvezetőknek, coachoknak! Féléves képzés péntekenként: 10 oktatási nap + 9 konzultációs alkalom! 2021. februártól júliusig!

Ugyan az oltások megérkezésével már valamennyire látszik az alagút vége, ez nem jelenti azt, hogy 2021 még ne a változásokról, a rezilienciáról vagy a rugalmasságról szólna. Mely tulajdonságok mellesleg vírus nélkül is csak előrevisznek. Mit tudnak ehhez hozzátenni a HR szolgáltatók?

A nyitás közeledtével egyre többen már az irodai visszatérést tervezik. Tarts március 25-én velünk, járjuk együtt körbe a különböző hibrid megoldásokat: mit tanultunk, mit engedünk el, mit tartunk meg – minden ami a munkavégzés környezetére vonatkozik.

hirdetés