hirdetés
hirdetés

Okosteszteléssel a járvány ellen

Csak a széles körű tesztelés menthet meg minket – és a gazdaságot

Hogyan térünk majd vissza a munkába a veszélyhelyzet feloldása után? Miként érhetjük el, hogy a halálesetek minimalizálása mellett minél hamarabb talpra álljon a gazdaság? Ezeket a kérdéseket válaszolta meg a Harvardon oktató Danielle Allen politológus- és etikaprofesszor a TED Connects nevű, Facebookon élőben sugárzott beszélgetéssorozat legújabb meghívottjaként hétfőn.

Nem kell választanunk az emberi életek megmentése és a gazdaság megmentése között a koronavírus-világjárvány idején – jelentette ki Allen, majd kifejtette, milyen intézkedésekkel érhetjük el ezt.

Ma egymással párhuzamosan két, az egzisztenciánkat érintő fenyegetéssel szembesülünk: az egyik az egészségügyi rendszeré (hagyjuk túlterhelődni, vagy inkább állítsuk le a gazdaságot?), a másik a gazdaságé (ha leállítjuk, hogyan fogunk túlélni?). Ezek miatt egy, a két probléma megoldását ötvöző egységes stratégiára van szükségünk, mondja Allen, amely mindkét fenti fenyegetést tekintetbe veszi, és úgy talál megoldást a vírus megfékezésére, hogy eközben a gazdaság problémáit is megoldja.

Ezért nem működik a nyájimmunitás

A nyájimmunitás eléréséhez a lakosság 50–70%-ának kell megfertőződnie, és mivel ez jelen körülmények közt akár 18 hónapot is igénybe vehetne, nyilvánvalóan nem járható út, hogy ennyi időn keresztül álljon a gazdaság. Ezen túl azt is érdemes figyelembe venni, hogy milyen áron épül ki a nyájimmunitás. Olaszországban még legalább háromszor kellene megtörténnie ugyanannak, ami már megtörtént, hogy a nyájimmunitást elérjék – nyilvánvalóan ezt sem igazán szeretnénk máshol megismételni. Tehát a nyájimmunitás ötletét elvethetjük.

Az igazi kérdés az, hogy találunk-e megfelelő helyettesítőt a közösségi távolságtartás helyett, aminek a segítségével kontrollálhatnánk a vírus terjedését. A görbe ellaposítása, amit ismételt szigorításokkal és enyhítésekkel lehet elérni (lásd a pöröly és a tánc módszerét, amelyről itt írtunk), a folyamatos bizonytalanság miatt szintén nem tűnik igazán jó megoldásnak.

Működőképes alternatíva: tesztelni, tesztelni, tesztelni

Az alternatíva Allen szerint a masszív tesztelés és az egyéni karantén elrendelése azoknak, akik gyaníthatóan hordozzák a vírust. Ez azt jelenti, hogy mindenkit minden nap (vagy legalábbis minden más- vagy harmadnap) tesztelni kellene, és akit pozitívra tesztelnek, az azonnal hazamegy, és otthon marad 14–28 napig. Így be lehetne járni a munkahelyekre, viszont a vírus terjedése ezzel egyidejűleg minimalizálható lenne. Ezt a gyakorlatot egészen a vakcina kifejlesztéséig kellene folytatni.

A probléma az elképzeléssel csak az, hogy ez igen sok tesztelést jelentene naponta, ennyi teszt pedig sehol a világon nem áll rendelkezésre. Ezért az úgynevezett smart testing (okostesztelés) módszerét javasolja a fenti helyett: vagyis a véletlenszerű tesztelés helyett a kontaktkutatással és a kontaktok értesítésével ötvözött, még így is nagyon intenzív tesztelést. E szerint csak azokat kell tesztelni, akik nagyobb valószínűséggel kapták el a vírust: ha valakit pozitívra tesztelnek, akkor az ő összes kontaktját is letesztelik, és így tovább. Ez naponta 20 millió teszt elvégzését jelentené Allen szerint (csak az Egyesült Államokban, tegyük hozzá), de a legjobb esetben, a legnagyobb felkészültség mellett is 5–10 milliót, ami még mindig nagyon nagy szám.

Kontaktkövető app és a személyes adatok biztonsága

A smart testingben azonban a technológia is segíthet minket. Szingapúrban vagy Kínában erősen központosított adatrendszereket használtak ehhez, ami eredményesnek bizonyult. Az adatokat tehát központosítva kell gyűjteni, még akkor (és annak ellenére) is, ha ez adatbiztonsági kérdéseket vet fel; van ugyanis olyan helyzet, ami felülírja az adatbiztonsági kérdéseket. Mindemellett amennyire lehet, minimalizálni kell az adatbiztonsági kockázat lehetőségét, ezt pedig azzal lehet elérni, ha megtiltjuk ezeknek az adatoknak az üzleti célú felhasználását. Németország példáját érdemes felhozni, akik a világon az egyik legszigorúbbak a személyes adatok biztonságát tekintve, mégis hasonló lépéseket vezettek be az elmúlt hetekben. Az ő példájukból lehet tanulni.

A fentiek mellett számos innovatív fejlesztés is létezik. Például kifejlesztettek egy olyan applikációt, amely érzékeli, ha 2 méteres közelségbe kerülünk egy másik személlyel, akinek szintén van ilyen appja, majd ezt az adatot elraktározza, és amennyiben a következő 2–3 hétben megbetegszünk, akkor az összes elmúlt 2–3 hétbeli ilyen közeli kontaktunknak (akikkel 2 méteres közelségbe kerültünk), figyelmeztetést küld, hogy érdemes lenne teszteltetniük magukat.

Nagyon fontos, hogy a tesztelés ingyenes legyen, és univerzálisan elérhető legyen az egészségügyi rendszeren belül.

Bejöhetsz dolgozni, de csak ha negatív lett a teszted

A tesztelések mikéntje demokráciákban újabb kérdéseket vet fel, mivel nem lehet erre az embereket kényszeríteni. Ezért itt a szoridaritást kell működésbe léptetni, hasonló módon, mint ahogy az például New Yorkban a HIV-teszteléseknél is történt: vagyis helyi szervezeteket kell bevonni, és nekik kell megértetniük az emberekkel, miért nagyon fontos, hogy teszteltessék magukat.

A cégek mondhatják azt: "Szeretnénk, hogy visszajöjjetek dolgozni, de csak friss negatív teszttel jöhettek". Ez egy létező, működő módszer, ami korábban már bevált a drogtesztelés esetében, így itt az ezzel kapcsolatos tapasztalatokra is lehetne építeni. Érdemes hangsúlyozniuk a cégeknek, hogy nem rúgják ki azokat a munkatársakat, akik inkább otthon maradnak, de ha szeretnének bejönni dolgozni, azt csak negatív teszteredmény birtokában tehetik meg.

A rossz és a még rosszabb közül választani

Felmerül itt egy etikai kérdés: hogy mit tegyünk, ha nincs igazán jó választás, csak a rossz és a még rosszabb lehetőség közül tudunk választani. Allen szerint itt az alapvető értékeinkre kell koncentrálni, ezek pedig (demokráciákban) a közegészség és a működő gazdaság biztosítása, valamint a polgári jogok és a demokrácia biztosítása. Azt kell nézni, hogy mi az a lépés, ami mindezeket az alapértékeket megvédi, és ez alapján kell dönteni.

Allen számításai szerint a terv gyakorlatba történő átültetése 500 milliárd dollárba kerülne (csak az Egyesült Államokban). Az elsőre ijesztő számot azonban ellensúlyozza a gazdasági szempontból rendkívül előnyös hatása: az, hogy önmagában ez a program is számos új munkahelyet teremtene, és emellett a gazdaság újraindítását is lehetővé tenné.

Először azokat a munkavállalókat tesztelnék le, akiknél a legfontosabb, hogy minél hamarabb vissza tudjanak térni a munkába, így mindenekelőtt az egészségügyi dolgozókat. Utolsóként kerülnének sorra azok, akik jelenleg home office-ból is tudják végezni a munkájukat.

Világméretű összefogás és pandémia-reziliencia

A fent bemutatott módszert eredetileg az Egyesült Államokra fejlesztették ki, de igazán működőképes akkor lenne, ha az egész világon alkalmaznák. Ideje lenne kisegítenünk egymást, világszinten. Ugyanakkor (és különösen, ha nem sikerül az egész világon alkalmazni ezt a módszert) az összes korlátozás közül legtovább az utazási korlátozásoknak kell fennmaradniuk; ez legmegengedőbben is 14 napos karantént fog jelenteni még sokáig, miután megérkezik az ember valahová, és az utazók kötelező tesztelését.

Hosszú távon annak kell lennie a célkitűzésnek, hogy a társadalmaink, az infrastruktúránk rezilienciát építsenek ki a pandémiákkal szemben; a későbbiekben majd erre kell koncentrálnunk.

Meg kell értenünk, hogy nehéz döntéseket kell most meghoznunk, de mégis létezik olyan döntés, ami jobb, mint a másik. Azt kell néznünk hogy melyik döntés visz minket közelebb ahhoz, hogy egy olyan társadalomban élhessünk a jövőben, amilyet elképzeltünk magunknak.

Az egész beszélgetés visszanézhető itt.

(forrás: ted.com)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

Újrahasznosítottuk 2019 egyik legsikeresebb KREATÍV rendezvényét: itt a Green Wave 2020! November 18-án fókuszban a fenntarthatóság és a marketing!

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

hirdetés