hirdetés
hirdetés

Hogyan tovább?

Az első hullám tapasztalatait figyelembe véve tudunk felkészülni a második hullámra

 „Itt a második hullám. Hogyan készülhetnek fel a munkaadók? Tanulniuk kell az elmúlt fél évből!” – ezzel a felütéssel rendezte meg online konferenciáját a Profession.hu. A legfontosabb tapasztalat, hogy a magyar cégek és munkavállalók kölcsönös lojalitásukról tettek tanúbizonyságot a koronavírus első hulláma alatt: a szolidaritás és a megoldáskeresés jellemezte az együttműködést ebben az időszakban. A kezdeti bizonytalanság és kényszerintézkedések után júniustól erős konszolidáció volt megfigyelhető, a tendencia a régi rend visszaállása felé mutatott: a home office-ból sokan visszaülhettek az irodába, a korábban csökkentett fizetések pedig elkezdtek visszaállni az eredeti állapotukba – a helyzetről, és a jövő kilátásairól releváns iparágak HR vezetői beszéltek az ország vezető állásportáljának online konferenciáján.

Magyarországon június végére nem maradt olyan vállalat, amelyet ne érintett volna a koronavírus-járvány okozta válság kisebb-nagyobb mértékben. Ennek ellenére 80 százalékuk képes volt kisebb mértékű megszorításokkal ugyan, de tovább működni. „A válságkezelésben a munkavállalók lojalitása az esetleges vállalati döntések, így például a fizetéscsökkentés elfogadásában mutatkozott meg, a munkáltatóké pedig abban, hogy a megszorítások esetén csak a legvégső esetben nyúltak az elbocsátás lehetőségéhez” – foglalta össze a Profession.hu munkaadók helyzetét vizsgáló felmérésének egyik legfontosabb konklúzióját Zsédely Krisztián, az állásportál értékesítési vezetője.  

Várakozások és következmények

A márciust a bizonytalanság és a várakozás jellemezte: ekkor még a vállalatok nagyjából felére nem volt semmilyen érezhető hatással a járvány. Áprilisban viszont komoly megszorításokat voltak kénytelenek alkalmazni a munkáltatók, 32 százalékuk jelentős hatásokról számolt be. A kép június végére már jóval kedvezőbb volt: a vállalatok mindössze 17 százalékánál volt szükség nagy mértékű korlátozásokra. 

Ezzel párhuzamosan az álláskeresési piac rekord aktivitást mutatott: egyrészről az álláskeresők száma ugrott meg, másrészről pedig a vállalatok kezdtek intenzív toborzásba júniusban. Ugyanebben az időszakban erős konszolidáció mutatkozott a munkahelyeken is: a home office-ban dolgozók aránya 66-ról 53 százalékra csökkent, a fizetéscsökkentés gyakorisága pedig 21-ről mindössze 9 százalékra változott – derült ki a felmérésből. 

Szélsőséges mutatók, nehéz döntések

A kiskereskedelemben a menedzseri döntéseket a szélsőséges forgalomingadozások nehezítették meg. Gigler Anita, a Rossmann HR, Employer branding és CSR menedzsere elmondta, hogy a lojalitás ebben a speciális helyzetben, rivális cégek között is megmutatkozott: egy kiskereskedelmi cég például kapcsolatba lépett a Rossmann-nal munkaerő-átcsoportosítás szándékával. 

Az ingadozó kereslet ellenére végül a vállalat kétszámjegyű forgalomnövekedéssel zárta ezt az időszakot, és a logisztikában szintén előre tudott lépni. „Webshopunk forgalma nagy mértékben növekedett. A járvány előtt nagyjából két-háromszáz csomagot küldtünk ki naponta, ez a szám tavasszal a napi kétezret is elérte, így előfordult, hogy nap közben le kellett zárnunk a rendszert, hogy teljesíteni tudjuk a beérkezett rendeléseket” – fogalmazott Gigler Anita. 

Segítség a családos kollégáknak

A gyorséttermek esetében több tényező is nehezítette az adaptálódást a helyzethez: a vírus miatt több üzletet be kellett zárni, a nyitva maradt helyeken pedig a dolgozók és fogyasztók egészségét is védeni kellett. További problémát okozott, hogy az iskolabezárások után a családos munkavállalók sok esetben kénytelenek voltak otthon maradni a gyermekeikkel. A helyzet kezelésére a McDonald’s 50 százalékos fizetéscsökkentés ellenében biztosította igény szerint az otthonmaradás lehetőségét a dolgozóinak. 

A döntéshozóknak a legnagyobb problémát az állandó bizonytalanság jelentette, beláthatatlan volt, hogy az adott stratégiát milyen időtávra tudják bevezetni. Ugyanakkor a gyorsétteremlánc esetében is volt pozitív hozadéka a járványnak: „A járványügyi korlátozások teret adtak az online értékesítési rendszer kiterjesztésének” – mondta el Horváth Andrea, a McDonald’s HR vezetője.

Kritikusan érintett ágazatok

A légiközlekedés egyike a járvány a legradikálisabban érintett iparágaknak. A korlátozások miatt a nemzetközi turizmus gyakorlatilag megszűnt, a cégek pedig csökkentették az üzleti utak számát. Az ilyen jelentősen érintett iparágakban mutatkozott meg igazán a dolgozói lojalitás szerepe: „A munkavállalóink lojalitásában és elfogadásában bíztunk, amit meg is kaptunk tőlük, ugyanis külső támogatás hiányában a fizetésekhez voltunk kénytelenek nyúlni” – mondta el Telek Szonja, az Air France-KLM HR Business partnere. A nehéz helyzetben egyedül az áruszállításra támaszkodhatott a cég, ami a korábban megszokott ütemben tudott működni, illetve kis mértékben növekedni.

A rendezvények szervezésére szakosodott vállalkozások hasonlóan hatalmas kárt szenvedtek el: „Száguldasz ezerrel egy autópályán és egyszer csak elfogy az út” – élt hasonlattal a helyzet kapcsán Végh Tamás, a Bo - Live Branding rendezvényszervező ügynökség operatív vezetője. A megváltozott helyzethez online rendezvények szervezésével igyekeztek adaptálódni, de ez korántsem jelentett megoldást. Mint KKV, rövid időn belül kénytelenek voltak leépíteni vagy fizetés nélküli szabadságra küldeni a munkavállalók egy részét. „Most kezdünk magunkhoz térni a tűzoltás után, és hosszú távon újradefiniálni magunkat iparági szinten” – mondta Végh Tamás. 

Rendszeres, nyílt kommunikáció

A telekommunikáció piacára kevésbé volt hatással a járvány, viszont a Telekom jelenleg Magyarország legnagyobb irodájával rendelkezik, amely járványügyi szempontból hátrányos. A home office-ból dolgozó munkatársakat rendszeresen informálták egy havi menedzseri fórum formájában, ahol a vezetők prezentálták, hogyan látják a vállalat helyzetét a továbbiakban az aktuális fejlemények tükrében. „A transzparens, belső kommunikációval – amire a felmérések alapján nagy igény volt - és társadalmi felelősségvállalással a munkavállalói elköteleződés nagyban nőtt a vírus alatt, de ez egyéb aktivitás hiányában csak rövidtávon maradna így” – fogalmazott Hinterstein Anikó, a Magyar Telekom Talent Experience COE vezetője. 

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a munkavállalóknak minden eddiginél nagyobb igényük van a rendszeres és transzparens kommunikációra a munkáltató részéről. Az együtt dolgozók személyes kapcsolata sok esetben teljesen megszakadt, erre a HR szakemberek igyekeztek megoldást találni, így jött el például a közös online főzés, borkóstoló vagy éppen jótékonysági kezdeményezés ideje. A vírus egy új, eddig ismeretlen helyzetet jelentett mindenki számára, de pont ez a bizonytalanság volt az, ami teljesen más szempontból tudta intenzíven erősíteni a cégen belüli összetartást és a vállalat iránti elköteleződést. Ennek megtartása a következő időszak egyik nagy feladata lesz a cégek számára.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Ugyan az oltások megérkezésével már valamennyire látszik az alagút vége, ez nem jelenti azt, hogy 2021 még ne a változásokról, a rezilienciáról vagy a rugalmasságról szólna. Mely tulajdonságok mellesleg vírus nélkül is csak előrevisznek. Mit tudnak ehhez hozzátenni a HR szolgáltatók?

A nyitás közeledtével egyre többen már az irodai visszatérést tervezik. Tarts március 25-én velünk, járjuk együtt körbe a különböző hibrid megoldásokat: mit tanultunk, mit engedünk el, mit tartunk meg – minden ami a munkavégzés környezetére vonatkozik.

Március 19-én, pénteken Belső kommunikációs workshop a Kreatív szervezésében!

hirdetés