hirdetés
hirdetés

Boldogságindex

Az elmúlt 10 évben nőtt a magyarok boldogságszintje

A 2008 és 2019 közötti időszakban Magyarország boldogságindexe nőtt a legnagyobb mértékben a visegrádi országok közül – derül ki egy bécsi gazdasági kutatóintézet, a Vienna Institute for International Economic Studies a Visegrádi Együttműködés 30. évfordulója alkalmából kiadott jelentésének egyik tanulmányából – írja a G7.

Julia Grübler elemzése a 2020-as globális boldogságjelentés, a World Happiness Report (WHR) adatai alapján hasonlította össze a V4-es országok és Ausztria lakosságának boldogságát a 2008 és 2012 közti és a 2017-2019 közti időszak átlagát véve. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2012 óta adja ki a jelentést, amiben a társadalmak boldogságát egy összetett módszertannal, kemény adatok és a szubjektív, önbevallásra épülő adatok alapján mérik.

Magyarország a legkevésbé boldog nemzet volt a régióban, azonban 2009 és 2018 között a magyar boldogságindex nőtt a legnagyobbat, egész pontosan 1,195 pontnyi javulással a maximális 10-ből 6 pontra nőtt a magyarok átlagos boldogsága a második időszakban.

Az öt vizsgált ország közül Ausztria boldogságindexe volt a legmagasabb, és még úgy is 7 felett maradt, hogy minimálisan csökkent.

7,29-es pontszámával Ausztria a világ 9. legboldogabb országa. Csehország 19., Szlovákia 38., Lengyelország 43., Magyarország pedig a javulással együtt is csak az 53. helyet érte el a globális rangsorban.

A magyar boldogság javulásának trendjét egyébként egy másik adatfelvétel is megerősíti: a Központi Statisztikai Hivatal A háztartások életszínvonala című kiadványában a szubjektív jóllét mutatójaként az élettel való elégedettséget kérdezi le minden évben. Eszerint a 16 évesnél idősebb magyar lakosság egy 0-tól 10-ig terjedő skálán 2013-tól 2017-ig átlagosan 6,1 körüli elégedettségről számolt be, az elégedettség 2018-ban kezdett növekedni, és 2020-ban már 6,8 pont volt a magyarok átlagos elégedettsége.

Visszatérve a boldogságindexhez: az egyes országokhoz tartozó mutatószámok részeit a mutatót alkotó komponensek különböző mértékben magyarázzák:

  • leginkább a GDP/fő, tehát a gazdagság,
  • a társadalmi kohézió (ezt a Gallup globális hangulatfelmérésének kérdése alapján számolják, ami arra kíváncsi, hogy ha valaki bajba kerül, számíthat-e baráti vagy rokoni segítségre),
  • és az egészséges élet várható hossza határozza meg a boldogságot (ezt az Egészségügyi Világszervezet Global Health Observatory adatai alapján számítják).
  • Kisebb részben pedig a döntési szabadság (ezt a Gallup globális felmérése alapján számolják, itt az a kérdés, hogy mennyire döntheti el valaki, hogy mit kezd az életével),
  • a nagylelkűség (mennyien szoktak adakozni az országban az egy főre eső GDP-hez képest),
  • valamint a korrupció hiánya járulhat hozzá egy ország lakosságának boldogságához (szintén a Gallup felmérése alapján). 

A magyarok rossz egészségügyi állapota a régió más országaihoz képest jelentős mértékben teszi őket boldogtalanná, illetve a döntési szabadság foka is Magyarországon a legalacsonyabb. Ezen kívül pedig az is eléggé látványos, hogy az érzékelt korrupció Szlovákián kívül Magyarországon csökkenti a leginkább az emberek boldogságát.

A 2020-as jelentés adataiból az is kiderül, hogy a boldogságindex növekedését nagyjából teljes egészében három tényező javulása magyarázza az adatok alapján: az egy főre eső GDP és a várható egészséges élettartam növekedése, valamint a társadalmi kohézió javulása.

Az egészséges élet várható hossza 2017 és 2019 között átlagosan 67 év volt Magyarországon a WHR adatbázisa szerint, és a 2008 és 2012 közötti átlaghoz képest csaknem két évet nőtt, bár így is utolsók vagyunk ebben a mutatóban a régión belül.

Stubnya Bence
a szerző cikkei

(forrás: G7)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, nemzetközi kreatívigazgatók és szakújságírok a zsűriben! Apex Toplistás pontszerzés. Végső nevezési határidő: 2021. április 16.

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

hirdetés