hirdetés
hirdetés

Talpraállás

A világ cégvezetőinek többsége optimistán tekint a jövőbe

Az Accenture legújabb jelentése szerint a világ cégvezetőinek kétharmada arra számít, hogy az európai piac viszonylag gyorsan talpra áll a COVID-19 járvány okozta gazdasági válságból. Azonban a mostani bizonytalan helyzetben fennáll a veszélye annak, hogy a vállalatvezetők túl sokáig fókuszálnak a védekezésre. Nem csak rövid távon eszközölnek megtakarításokat a készpénzállományban, hanem a hosszú távú növekedéshez szükséges beruházásokat is alulfinanszírozzák. A kutatás-fejlesztés nem szünetel ugyan, de a vezetők nem erőltetik a nagyszabású, áttörést jelentő innovációkat, és továbbra is nagymértékben támaszkodnak a kormányzati támogatásokra.

„Bold Moves in Tough Times” című jelentés alapjául szolgáló vizsgálatban 15 iparág közel 500 vállalatvezetője vett rész Európából, Észak-Amerikából, Ázsiából és a Csendes-óceáni térségből. A válaszadók közel egyharmada (29 százalék) viszonylag gyors (V-görbét követő) európai fellendülésre, míg 37 százalék ennél lassúbb (U-görbével jellemezhető) kilábalásra számít a következő 12 hónapban.

A legoptimistább ágazat a gyógyszeripar/biotechnológia/élettudományok területe, ahol a vezetők 34 százaléka számít keresletnövekedésre Európában. A második legbizakodóbb ágazatcsoport a távközlés/média/szórakoztatóipar, ahol a válaszadók 52 százaléka várja a V-görbe megvalósulását, majd a biztosítási szektor következik 47 százalék-os aránnyal. A skála végén helyezkedik el a gépkocsigyártás, illetve a légi közlekedés/utazás/áruszállítás, ahol a megkérdezettek mindössze 7, illetve 12 százaléka számít gyors kilábalásra.

A jelentésből az is kiderült, hogy a cégvezetők szerint Németország, Skandinávia és az Egyesült Királyság gazdaságai állnak majd talpra a leggyorsabban a válság után, őket pedig FranciaországSpanyolország és Olaszország követi. Az európai vezetők a kontinens versenyképességével kapcsolatban is optimisták: a megkérdezettek 39 százaléka szerint a válság után az európai vállalatok versenyképessége az egyesült államokbeli társaikhoz képest nő, és 43 százalékuk szerint pedig a kínaiakhoz képest is javulni fog.

„Ebben a gyorsan változó és bizonytalan gazdasági helyzetben nagyon fontos a bizalom” – mutatott rá Jean-Marc Ollagnier, az Accenture európai vezérigazgatója. „Az európai gazdasági kilábalással és versenyképességgel kapcsolatos optimizmus egyedülálló lehetőséget kínál az európai vállalatoknak vezető pozíciójuk megerősítésére, illetve lemaradásuk csökkentésére az amerikai és az ázsiai versenytársakkal szemben. Ennek sikere azonban attól is függ, mennyire hatékonyan tudják az optimizmust bátor tettekre váltani. A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy az európai vállalatvezetők továbbra is jelentős mértékben támaszkodnak a kormányzati támogatásokra, védekező álláspontot vesznek fel és nem fektetnek eleget forradalmi innovációkba. Emiatt lemaradnak a globális versenyben.”

Európa és Észak-Amerika versenyképessége közötti különbség jól mérhető volt az elmúlt két évtizedben, amely a 2008. évi globális pénzügyi válság óta tovább növekedett. Emellett az ázsiai-csendes-óceáni térség mind a versenyképesség, mind a piaci kapitalizáció tekintetében felzárkózott Európához.

Az Accenture jelentése szerint fennáll a kockázata annak, hogy az európai vállalatvezetők túlságosan óvatosan készülnek fel a gazdaság visszaállásra Észak-Amerikában, Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben működő versenytársaikhoz képest.

Az európai vezetők

  • az áttörést jelentő innovációk helyett a fokozatos újításokra összpontosítanak: az európai válaszadók több mint fele (53 százalék) lassítja innovációs beruházásait, és nem indítja újra korábbi kezdeményezéseit a következő 6 hónapban – az Észak-Amerikára, illetve Ázsiára és a csendes-óceáni régióra jellemző 33 százalékos és 49 százalékos aránnyal szemben.
  • nem fektetnek eleget vállalatuk jövőjébe: Európában a vállalatoknak csupán 16 százaléka fektet be talpra állást elősegítő kezdeményezésekbe – míg ez az arány Ázsiában és a csendes-óceáni régióban 25 százalék, Észak-Amerikában pedig 34 százalék.
  • kevésbé működnek együtt a kilábalás érdekében: az európai vállalatvezetők észak-amerikai, valamint ázsiai és csendes-óceáni térségbeli társaiknál valamivel kisebb mértékben együttműködők más cégekkel a válság hatásainak enyhítése és a gyorsabb talpraállás érdekében (Európa – 48 százalék, Észak-Amerika – 53 százalék, Ázsia és a csendes-óceáni régió – 55 százalék).

„Európa cégvezetőinek meg kell újulniuk a COVID-19 utáni világban” – hangsúlyozza Jean-Marc Ollagnier. „Itt az ideje, hogy máshogy gondolkodjanak és cselekedjenek, vállaljanak kockázatot a rugalmasság megteremtéséhez, valamint a növekedést elősegítő intézkedések megújításához egy olyan világban, amely már soha nem fog visszatérni a régi kerékvágásba.”

A jelentés kiemeli azokat a kritikus területeket, amelyekre az európai cégeknek oda kell figyelniük annak érdekében, hogy megszüntessék versenyhátrányukat a másik két régióban működő társaikhoz képest:

  • A digitális átalakulás ütemének és mértékének növelése: a világjárvány idején a legfejlettebb digitális képességekkel rendelkező vállalatok voltak a legrugalmasabbak. Ők tudták gyorsan és maximálisan felszerelni dolgozóikat a távmunkához szükséges eszközökkel, módosítani ellátási láncukat és bevezetni az új beszerzési módokat. Az európai vezetők most már világosan látják, hogy gyorsítaniuk kell a tempón a digitális változások terén. Közel kétharmaduk (63 százalék) nyilatkozott úgy, hogy felgyorsítják a digitális átalakulást, azon belül a felhő alapú eszközök használatát.
  • Megfelelő ügyfélélmény biztosítása az egyre felelősebb fogyasztóknak: a kijárási korlátozások idején kialakult vásárlási szokások (a felelősebb fogyasztói magatartás és az online csatornákra való tömeges átállás) a járvány utáni világban is velünk maradnak. Ezért fontos, hogy a vállalatok teljes körű ügyfélélményt biztosítsanak, és korán, már az innovációs szakaszban bevonják az ügyfeleket, illetve az értékesítési és szolgáltatási folyamatok során is fenntartsák ezt a kapcsolatot. A fogyasztói iparágak európai vezetőinek közel kétharmada (62 százalék) komoly lehetőségeket lát a társadalmi és környezetvédelmi követelményeknek jobban megfelelő vásárlási szokások kialakulásában.
  • Az ipar működését új alapokra helyező technológia használata: a COVID-19 járvány vitákat generált arról, hogy a vállalatoknak vajon vissza kell-e telepíteniük a gyártást hazai piacaikra. Ez a fajta visszatelepítés azonban nem hozza el a várt európai ipari újjászületést. A hosszú távú ellenállóképesség megteremtéséhez, az üzleti modellek megújításához és az új bevételi források kialakításához a vállalatoknak be kell vezetniük a fejlett digitális technológiákat, köztük az előrejelző modellezést, a fizikai tárgyak digitális leképezését (digital twins) és az edge computing megoldásokat. A gyártószektorban tevékenykedő európai válaszadók 42 százaléka tervezi beruházásainak gyorsítását a digitális átalakulás terén – szemben Észak-Amerika 32 százalékos, illetve Ázsiai és a csendes-óceáni térség 30 százalékos arányával. Ezzel lehetőség kínálkozik az európai cégek számára, hogy vezető pozícióra tegyenek szert az ipar területén. 

„Európa válaszúthoz érkezett. A cégvezetők eldönthetik, hogy a már kitaposott stratégiai és működési útvonalakat követik tovább, vagy olyan innovációkkal és ígéretes technológiákkal kísérleteznek inkább, amelyek jól illeszkednek a fenntarthatóság, a szolidaritás és a céltudatosság hagyományos európai értékeihez” – vélekedik Tóth Tünde, az Accenture Magyarország tanácsadásért felelős igazgatója. „Bár a COVID-19 világjárvány nehéz helyzetet teremtett, a kilábalás egyben új lehetőségeket is jelent, különösen az ipar és a megújuló energiaforrásokra való átállás területén. Eljött az idő, hogy Európa bátor lépéseket tegyen, és ezeket a lehetőségeket kiaknázva végre behozza lemaradását a versenyben.”

(forrás: www.piacesprofit.hu)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Idén a Nagy Kreatív Hét teljesen biztonságosan, online stream formájában érkezik, ráadásul stúdióminőségben! Érdekel? Akkor ne hagyd ki! Jelentkezz!

2 x 1,5 órás tréningünket HR-szakembereknek, vezetőknek ajánljuk, akiknek feladata, hogy önmagukat is eddzék a változásokra, és tovább is tudják adni ezt a tudást. Oktató: Cser Alexandra, trainer partner. Időpont: október 2. péntek délután

SAVE THE DATE - 2020. október 21. Te mennyire ismered az embert? És hogyan tudsz neki még többet, még több csatornán eladni? Teszi fel a fő kérdéseket a konferencia, melyekre igyekszünk válaszokat találni, garantáltan túllépve a közhelyeken, néhány előadásban a pszichológia segítségével.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - A digitális az új normális? Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

hirdetés