hirdetés
hirdetés
hirdetés

Nemek harca a filmvásznon és az életben

A nő, aki uralkodna a férfiak felett és a nő, akit bábként rángatnak – mégis egymással harcolnak

Rendhagyó ügyféltalálkozót, pontosabban ügyfélmozit rendezett a Workania.hu állásportál. A Két királynő premier előtti vetítésének apropóján a nők munkaerőpiaci helyzetére hívták fel a figyelmet, rávilágítva a sokszor kiegyensúlyozatlan versenyre.

A nemi egyenlőtlenségekről szóló diskurzus a feminizmus térhódításának köszönhetően igazi hot topic manapság. Azonban, a társadalom reakciója a női egyenjogúságot hirdető mozgalomra korántsem mondható homogénnek. A szélsőséges feminizmus képviselői olykor átesnek a ló túloldalára, és akkor is farkast is kiáltanak, mikor nem kellene. Ugyanakkor, a szélsőségektől és heves érzelmektől mentes, nem kirekesztő narratívát alkalmazó párbeszéd kifejezetten fontos annak érdekében, hogy mind egyéni, mind társadalmi szinten a változás útjára léphessünk. Éppen ezért üdvözlendő minden olyan tartalom, aktivitás vagy előadás, amely ezt a témát ítéletektől mentesen, gondolatébresztően közelíti meg, hiszen kevesebb ellenreakciót szül, valamint azt is beláthatjuk hogy tényeket nehezebb megtámadni, mint véleményeket.

Ez nem puszta repedés, hanem óriási szakadék

Ezt az elvet követte a Workania.hu is, akik lokális és globális statisztikákat bemutatva igyekeztek árnyalni a nemi egyenlőtlenségekről kialakult képet a munka világában. Az már régóta él a köztudatban, hogy a nemek közötti bérszakadék nem puszta összeesküvés-elmélet, bár sokan még ma is hajlamosak ezt is a „gonosz”, szélsőséges feministák számlájára írni. Ficza János, a Workania pr managere elmondta, hogy a Workania által üzemeltetett Fizetések.hu statisztikái alapján is egyértelműen kirajzolódik, hogy a legtöbb családban még mindig apa viszi haza a többet. A Paylabbal közösen végzett, tizenöt országot átölelő kutatásukból az is kiderült, hogy a legjobban fizető pozíciókat a nők mindössze hat százaléka tölti be, míg férfiak esetében ez a szám több mint a duplája, tizenhárom százalék. Ugyanakkor, a nők tizenöt százaléka tartozik a legrosszabbul kereső munkavállalók közé, a férfi alkalmazottak esetében ez az arány kevesebb mint a fele, hét százalék. A fizetések persze összefüggenek a betöltött pozíciókkal, az pedig sejthető, hogy magasabb beosztásban még mindig inkább férfiakkal találkozhatunk. Ezt a prekoncepciót alátámasztja az Eurostat statisztikája is: a felsővezetők mindössze hat százaléka nő.

A számokra tekintve nem kérdés, hogy nem csupán vékony repedésről, hanem valódi szakadékról beszélhetünk. De milyen tényezők mélyítik ezt a szakadékot? „A nők esetében a GYES utáni reintegráció a munka világába kifejezetten nehéz. A legtöbb anyuka életében a gyerekvállalással karriertörés következik be, így nehezebben is jutnak vezető pozíciókba. Holott, ha sikeresen lehetne az anyukákat reintegrálni a munkaerőpiacra, azzal hat százalékot emelkedne a munkaerőállomány” – emelte ki Ficza János. „Emellett pedig a nők arányának növekedése a felsővezetésben, a GDP növekedését is előidézné, ami tehát felvirágoztathatná a gazdaságot” – tette hozzá.

Ez persze elméleti síkon valóban kifejezetten prosperáló, de milyen gyakorlati eszközök vannak a kezünkben? Ficza János az apák GYES-re menetelének lehetőségét említette egy lehetséges alternatívaként. „Jelenleg itthon az apák öt százaléka van GYES-en, miközben Svédországban kötelező az apáknak is három hónapig otthon maradni a baba születését követően. Pedig ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy a nők ne karriertörésként éljék meg az anyává válást, másrészt pedig az apáknak is segíthet, hiszen így nem csak az ő nyakukba zúdul az egyedüli kenyérkereső szerepéhez társuló stressz” – tette hozzá Ficza János.

16. és 21. század annyira még sincs messze egymástól

És hogyan kapcsolódik mindehhez a Két királynő című film? A filmet átszövik a hatalmi játszmák a két nő között, de főleg a két nem között. A két királynőt minduntalan férfiak próbálják irányítani, hol több, hol kevesebb sikerrel. A filmből túl sok spoilert nem érdemes lelőni, bár történelmi filmről lévén szó a sztori nagyrésze ismert, de játékfilmekhez hűen azért olykor bőven elengedték a fantáziájukat az alkotók. Az mindenképp érdekes, hogy míg a Franciaországból visszatért trónbitorló, Stuart Mária karakterében a férfiak véleményének teljes semmibe vétele és a női makacsság mutatkozik meg (itt érdemes lehet párhuzamot vonni a szélsőséges feministákkal), a másik királynő, I. Erzsébetben inkább csak egy báb, egy valódi hatalmától már rejtetten megfosztott uralkodó elevenedik meg, akit a férfiakból álló tanácsa irányít és befolyásol (ez pedig a hagyományos női szerep tökéletes archetípusa lehetne.) A film bár olykor messze került a történelem unalmas tényszerűségétől, ha ettől eltekintünk, remekül példázza, hogy végül egyik út sem járható, vagy kifizetődő. Stuart Mária esetén a férfiak akaratának teljes semmibe vétele pedig igazán csúfos véget ért, ahogy azt már ismerhetjük történelem órai emlékeinkből.

Index kép: imdb.com

Sas Eszter Krisztina, online szerkesztő/újságíró
a szerző cikkei

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

A HRKOMM Award célja, hogy díjazza a Magyarországon futó, munkáltatói tevékenységhez kötődő különféle kampányokat, kommunikációs aktivitásokat. Pontszerzés a PR Toplistán! Nevezési határidő: 2019. augusztus 30.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A szeptember 6-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzási kampányok létrehozása és eredményes működtetése a LinkedIn-en: gyakorlati workshop szeptember 12-én, limitált létszámmal.

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

hirdetés