hirdetés
hirdetés

Visszaesés

A második hullámban már kevesebben dolgozunk otthonról

A koronavírus egyik legfontosabb munkaerőpiaci hatása tavasszal Magyarországon is az volt, hogy hatalmas lökést adott a távmunkának. Áprilisban és májusban több mint 700 ezer ember dolgozott legalább alkalmanként otthonról, de több mint 300 ezren voltak azok is, akik rendszeresen home office-ban ténykedtek. Ez nagyjából nyolc-tízszerese az egy évvel korábbinak – írja a G7.

A második hullám azonban ebben is eltért az elsőtől. Bár ősszel is volt felfutás az otthoni munkavégzésben, ám – különösen a járvány mértékéhez viszonyítva – sokkal kisebb, mint tavasszal.

A statisztikai hivatal kedden közzétett adatai szerint az újabb korlátozó intézkedéseket hozó novemberben is alig fele annyian dolgoztak távmunkában, mint április-májusban. A tavaszi csúcshoz képest a rendszeresen home office-ban lévők számában ennél is nagyobb volt a visszaesés.

Úgy tűnik tehát, hogy a második hullámban nem csak a kormányzat, hanem a vállalkozások is a lazább védekezés mellett döntöttek. Ennek rengeteg magyarázata lehet az első hullámban megtapasztalt negatív hatásoktól az enyhébb kormányzati intézkedésen át a kockázatértékelés változásáig.

Mindenesetre az adatokból elég jól látszik, hogy a cégek egy része azért – legalább részben – hosszútávon is bevezeti a távmunkát. Tavasszal az látszott, hogy a munkaadók szép fokozatosan álltak vissza a normál működésre: először a rendszeresen otthonról dolgozók száma kezdett csökkenni, miközben az alkalmanként home office-ban lévőké nőtt. A nyugodtabb nyári hónapokra aztán mind a két kategória jelentősen visszaesett a tavaszi csúcshoz képest, de még így is kétszer-háromszor annyian végezték a munkájukat otthonról, mint egy évvel korábban.

Ami az összesített foglalkoztatottsági statisztikát illeti, a KSH jelentése szerint novemberében a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4,496 millió volt, 45 ezerrel több, mint az előző hónapban, de 26 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A 2020. szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,476 millió volt, 41 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakinál. A csökkenést a statisztikai hivatal szerint a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak és a közfoglalkoztatottak számának visszaesése okozta.

 

Jandó Zoltán
a szerző cikkei

(forrás: G7)
hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!

Az élet megállt ugyan, de a toborzás nem: bizonyos ágazatokban ugyanúgy kellett a munkaerő, a kampányok, kiválasztások és interjúk ugyanúgy folytak tovább az elmúlt egy évben is, mégis rengeteg dolog változott. Ennek tanulságait foglaljuk össze május 20-án!

hirdetés