hirdetés
hirdetés
hirdetés

KPMG Global CEO Outlook 2019

A klímaváltozás jelenti az első számú kockázatot a cégvezetőknek

A technológiai változás átértékelte mindazt, amit a vállalatok ellenállóképességéről gondoltunk. Aki csak a más kárából tanul, az már le is maradt, a saját próbálkozásaink és kudarcaink visznek előre, ráadásul a technológiai diszrupció és a klímaváltozás egy kiszámíthatatlan, gyorsan változó környezetet teremt – mondta Robert Stöllinger, a KPMG vezérigazgatója a cég szerdai sajtóreggelijén. A KPMG felmérése szerint a nagyvállalati vezetők előszeretettel gondolják magukat agilis vezetőnek, de pusztán ettől a cég maga nem válhat éllovassá.   

Sokan beszélnek az agilitásról, de nagyon kevés vállaltnak sikerül valóban azzá válnia – állapította meg a Robert Stöllinger, a KPMG vezérigazgatója a cég sajtótájékoztatóján. Különösen a nagyvállalatok esetében igaz, hogy az új trendek inkább veszélyt jelentenek számukra, mint lehetőséget, mert az agilis cégvezetés kevés a sikerhez, a teljes vállalatot átható kultúraváltásra van szükség, és ez nem könnyű feladat.

Nagyhal helyett gyors hal legyél!

A KPMG felmérése szerint a vállalatvezetők 63 százaléka tekint „diszruptorként” a cégére a maga piacán, de ennél valójában sokkal kevesebben lesznek azok, akiknek valóban sikerül megváltoztatniuk az adott piac játékszabályait. Másik oldalról viszont a diszrupció többnyire nem a teljes értékláncot érinti, sokkal inkább annak egy jól meghatározott részét, a disztribúciót, vagy az ügyfélkapcsolatokat, míg gyakori, hogy az alapvető üzleti célok változatlanok, de a későn jövők így is pillanatok alatt óriási versenyhátrányba kerülhetnek.

„Mindezek miatt rég nem igaz a mondás, hogy a nagyhal megeszi a kishalat, a helyzet ezzel szemben az, hogy a gyors hal eszi meg a lassút. A versenyre legnagyobb veszélyt pedig gyorsak és nagy szereplők jelentik – jellemzően ilyenek a bigtech platformszolgáltatók” – mondta a vezérigazgató.

Megváltozott erősorrend

Ami a cégvezetők által megélt kockázatokat illeti, azok között az erősorrend a cég tavalyi felmérése óta alapvetően megváltozott. Az első helyre a klímaváltozás került, ezt követi a technológiai átalakulás és vele a magas hozzáadott értékű munkaerő hiánya, a geopolitikai helyzet, a kiberbiztonság, és a normál működési kockázatok csak ezek után következnek.

„De kockázat és kockázat között nagy a különbség – hívta fel a figyelmet Robert Stöllinger , a klímaváltozás lassabb, bizonyos szempontból tervezhető, ezzel szemben a technológiai változás hirtelen érkezik és gyors lefutású egy vállalat számára. Mégis a két legfontosabb tényező, mely meghatározza a világ legnagyobb vállalatainak gondolkodását, a klímaváltozás és a munkaerő átalakítása, a KPMG tanácsadói tevékenységében is egyre nagyobb ügyféligény jelentkezik e témakörök mentén, nemzetközi és hazai szinten is.

„Ami a klímaváltozást illeti, aligha kérdéses, hogy a katasztrófa elkerülésében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, azon belül is elsősorban a megújuló (karbonsemleges) energiaforrások használatának bővítése, valamint az energiafelhasználás hatékonyságának növelése segíthet” – mondta a klímakockázattal kapcsolatban Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadásért felelős partnere. Csakhogy a megújuló energiaforrások egy része jelenleg nem versenyképes, az energiahatékonysági beruházások egy része tisztán üzleti alapon belátható időn belül nem térül meg.

Erősödő klímatudatossági kényszer

Mégis létezik, és gyorsan erősödik a vállalkozásokon belül egy klímatudatossági kényszer, mert a fogyasztók egyre nagyobb csoportjai kötelezik el magukat olyan cégek mellett, amelyek bár nem kínálnak jobb olcsóbb, kényelmesebb megoldást egy adott fogyasztói igény kielégítésére, mint a versenytársaik, de amit nyújtanak, azt környezettudatos eljárásokkal valósítják meg. „Ahol a keresleti oldal tudatossága sem kényszeríti klímatudatos megoldásra a cégeket, ott felértékelődik az állam és a szabályozás szerepe” – tette hozzá Kovács Csaba.

„A megfelelően képzett munkaerő hiányának következtében kulcsfontosságúvá válik a szervezet megtartóképességének növelése. Ehhez viszont elengedhetetlen a munkavállalói élmény és a munkahelyi kultúra folyamatos fejlesztése” – mondta Taksz Ildikó, a KPMG partnere. A jól működő szervezethez a HR vezetésben pszichológiai, matematikai és üzleti szemlélet és agilis működés szükséges, hiszen a technológiai innovációk áthatják a HR funkcióját is: a HR-szolgáltatások digitalizálódnak, előtérbe kerül itt is az adatelemzés, automatizálás, ezek mindegyike ma már kritikus a megfelelő munkavállalói élmény biztosításához is.

A HR-funkció átalakítása nélkül nincs üzleti siker

Magyarországon egyértelműen látszanak a munkaerőpiac átalakulásának jelei, ám a szervezetek döntő többsége, kiemelten a KKV szektorban és a közigazgatásban Taksz Ildikó szerint nem tud önerőből válaszolni ezekre a kihívásokra. A gyors változások miatt az üzleti sikerek elérésének alapfeltétele a HR-funkció átalakítása, az agilitás növelése, és egy olyan munkahelyi struktúra kialakítása, ami megfelel a digitális kor elvárásainak, hogy a munkavállalók elkötelezettekké váljanak.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!

hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Az Üzlet és Pszichológia és a hrpwr.hu ismét bemutatja a nagy sikerű „kékgalléros” konferenciát! Kékgalléros HR kihívások 3.0 szakmai konferencia szeptember 26-án.

Meg akarsz tanulni gyilkosan jó álláshirdetést írni? Gyere el „Kreatív álláshirdetés” workshopunkra október 9-én! Előadó: Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus

Zöld marketing és kommunikáció Itt a zöldár! A tudatos fogyasztók már átlátnak a greenwashingon, de mi jön ezután? Save the date: 2019.10.10.

Hogyan győzhető le az időstressz? Energiamenedzsment 4 lépésben. A december 13-i tanfolyam során rövid, közös mindfulness gyakorlást tartunk, amit aztán beépíthetsz a hétköznapjaidba.

Toborzás/kiválasztás konferencia DEMO-túrával egybekötve november 5-én. Az előadások hosszabb szünetében a kiállítók a gyakorlatban is bemutatják megoldásaikat.

hirdetés