hirdetés
hirdetés

Utódlási kérdések

A kkv-k harmadának sürgősen foglalkoznia kellene a generációváltás kérdéskörével

Felmérést* készített a Niveus Consulting Group a kis-és középvállalkozásoknál felmerülő generációváltásról, amelynek főbb megállapításai: A vizsgált kis- és középvállalkozás 35 százalékánál sürgősen foglalkozni kellene a generációváltás kérdéskörével.

Ugyanakkor a teljesítményük alapján kiemelkedő vállalkozások elegendő mértékű külső forrást halmoztak fel a kapcsolódó finanszírozási problémák elkerüléséhez. A kisebb piaci részesedéssel rendelkező vállalkozásoknál viszont jelentős mértékű kockázatok merülhetnek fel a változások nem megfelelő menedzselése miatt, mely idegen tőke, pénzügyi szakemberek hiányában csőd közeli állapotot is eredményezhet.

A generációváltás zökkenőmentes lefolytatásához az alapos tervezés és a tudatos döntések elengedhetetlenek. A családi vállalkozások komoly kockázatoknak teszik ki magukat, ha nem fordítanak elegendő időt és energiát a változás menedzselésére. A felmerülő pénzügyi, valamint csődkockázat minimalizálása azonban közel sem lehetetlen, a megfelelő finanszírozási szerkezet megtalálása, az idegen tőke bevonása - számos pozitív hatása mellett - gördülékennyé teszi a generációváltás folyamatát is – hangsúlyozza Németh Balázs, a Niveus Consulting Group vagyonértékelési és tranzakciós szakértője.

Mikor kell generációváltáson gondolkodni?

A tulajdonosoknak érdemes mérlegelni, hogy a vállalkozásokhoz fűződő érzelmi kötődés olykor túlságosan lerövidíti a változás menedzselésére rendelkezésre álló időt. A Niveus Consulting Group szerint a tervezés, megvalósítás folyamatára legalább egy 5 éves időintervallumot célszerű kijelölni, így figyelembe véve a Magyarországon érvényes nyugdíjkorhatár mértékét (65. életév), a 60. életévüket betöltő tulajdonosok esetében már aktuálisnak tekinthető a generációváltás kérdésköre. Ugyanakkor a kockázat minimalizálásának érdekében célszerű lehet akár már a megelőző 10 évben megkezdeni a tudatos felkészülést a változásra.

A felmérésből kiderült, hogy mind a top 100 KKV-ról, mind pedig a Niveus által összeállított mintáról megállapítható, hogy a vállalkozások hozzávetőlegesen 12 százalékánál már el kellett (volna) indulnia a generációváltásnak, míg további 23 százalékuknak a következő években el kell kezdeniük a megfelelő felkészülést a változásra. A teljes mintát tekintve tehát elmondható, hogy a vizsgált kis- és középvállalkozások (összesen kb. 1.000 elemű minta) 35 százalékánál aktualitásnak tekinthető a generációváltás kérdésköre. Iparági megoszlás, valamint cégméret viszonylatában jelentős eltérésről nem beszélhetünk, a generációváltás problémaköre a teljes magyar KKV szektort egyformán érinti.

Külső tőke hozzáadott értéke

A vállalkozások finanszírozási szerkezetét vizsgálva ugyanakkor egyértelműen kirajzolódik, hogy a top 100-as listán szereplő entitások nagyobb - a tulajdonosok befolyásoló erejét azonban nem csökkentő - mértékben használnak külső forrást. A mintákban szereplő cégek tőkeáttétel mutatóinak (a hosszú lejáratú kötelezettségek és a saját tőke arányának) jellemző értékeit (mediánjait) vizsgálva megállapítható, hogy az érintett iparágak legjobban teljesítő, top vállalkozásai 7 százalékos, míg a kisebb árbevételt realizáló vállalkozások 3 százalékos tőkeáttétellel rendelkeztek a 2018-2019 üzleti évek folyamán. Mindkét érték esetében elmondható, hogy a hitelezők aránya a döntéshozatal, a cégvezetés tekintetében elhanyagolható, ugyanakkor a cégértéket növelő, egészséges mértékű idegen tőkét a jobban teljesítő, toplistás cégek vesznek igénybe. Ezen társaságok esetében a külső finanszírozók rendelkezésre tarthatják a generációváltás zökkenőmentességének biztosításához szükséges tőkemennyiséget, továbbá érintettségi szintjük garanciát jelenthet a társaságok menedzsmentje feletti kontroll megtartásához, a megfelelő pénzügyi döntések meghozatalához.

A vizsgálat eredményeit összefoglalva kijelenthető, hogy a Magyarországon működő kis- és középvállalkozások több mint egyharmadánál a kockázatok minimalizálásnak érdekében foglalkozni kell a generációváltás, az utódlás témakörével, ugyanakkor a teljesítményük alapján kiemelkedő vállalkozások elegendő mértékű külső forrást halmoztak fel a kapcsolódó finanszírozási problémák elkerüléséhez. Ezzel szemben a kisebb piaci részesedéssel rendelkező vállalkozások esetében jelentős mértékű kockázatok merülhetnek fel a változások nem megfelelő menedzselése nyomán, mely idegen tőke, pénzügyi szakemberek hiányában akár csőd közeli állapotot is eredményezhet.

* A generációváltás előtt álló kis- és középvállalkozások arányának meghatározásához, valamint a megfelelő finanszírozási szerkezet elemzéséhez a Niveus Consulting Group összehasonlította a KKV TOP1OO MINŐSÍTETT, ÉS DÍJAZOTT VÁLLALKOZÁSOK 2019-2020 kiadványban szereplő 5 iparág (ipar, építőipar, kereskedelem, szolgáltatás, mezőgazdaság) legjobban teljesítő 100-100 vállalkozását egy ugyanazon ágazatokban működő, azonban az árbevételük alapján valamelyest kisebb piaci részesedéssel rendelkező kisvállalkozásokból kialakított reprezentatív mintával.  A vizsgálat során mindkét mintából kiszűrték a nem magánszemély(ek) tulajdonában álló vállalkozásokat, a fennmaradó cégek esetében pedig a teljes tulajdonosi kör életkorát megvizsgálták.

hirdetés
IRATKOZZON FEL
HÍRLEVELÜNKRE!
hirdetés
ÉRDEKES HÍRE VAN? KÜLDJE EL NEKÜNK!
hirdetés

Alkalmazottpszichológia-tudás a hétköznapokra cégvezetőknek, értékesítési vezetőknek, értékesítőknek, kommunikációs szakértőknek, politikusoknak, és mindenkinek, akinek a munkája részét képezi, hogy meggyőzzön másokat, értékesítsen valamit: terméket, szolgáltatást, ötletet vagy önmagát.

Épülj, hogy építhess! – Alkalmazottpszichológia-tudás a hétköznapokra HR-eseknek, cégvezetőknek, coachoknak! 10 alkalmas képzés péntekenként: 10 oktatási nap + konzultációs lehetőség! 2021. októbertől!

Mutassátok meg, hogy CSR-ral valóban lehet jót tenni! Normál nevezési határidő: október 12.

A HRPWR.HU és az Üzlet & Pszichológia szaklap bemutatja a VIII. HR szakmai randit.

A verseny célja, hogy megtaláljuk a legjobb hazai PR-projekteket és ügynökségeket, valamint hogy a PR kiemelt kommunikációs szerepét tudatosítsuk. Végső nevezési határidő: október 15.

hirdetés